Molliere vagy Carrier – a légkondícionálás története
Kezdetben volt a legyező, mellyel már az időszámításunk előtti első évezred elejétől enyhítettek a hőségen a kínai hölgyek és urak, nemesek és közrendűek egyaránt. Ők is azt mondhatták tehát: Klimatizálást mindenkinek!
A korai legyezők pálmafalevél-alakúak voltak, és papírból, selyemből, valamint madártollból készültek. Az ókori és az újkori Kínában persze mindennapi funkcióján túl szimbólum is a legyező, a kínai nemzet művészeti és kulturális értékeit jelképezi, egyúttal a kínai népművészet része máig.
Az időszámításunk (Krisztus) utáni első évszáza-dokban kitalálták az összecsukható legyezőt is, méghozzá Japánban. Ha enyhült a meleg, a hölgyek mindjárt a kimonójuk alá rejthették a kedvenc darab-jukat. Ez a termék vált Japán legfőbb exportcikkévé az első évezredben. A sors fintora, hogy elsősorban Kína volt a kereskedelmi célpont. Hosszú évszázadok után aztán telítődött összecsukható legyezővel az akkori piac.
Mindenesetre a XV. század táján Kína nem kért többet a japán legyezőkből. Japánnak viszont fontos volt az export, ezért a két állam között tengereken garázdálkodó kalózok segítségével ismét rátukmálták az árujukat Kínára, ha kellett nekik, ha nem.
Európába aztán nem az eredeti legyező, hanem a japánok által továbbfejlesztett változat jutott el, és bizony kínai közvetítéssel. A középkori Európában egyébként, mivel még nem ismerhették a modern épületgépészet termékeit, vastag falakkal és kis ablakokkal érték el, hogy épületeik hűvösek maradjanak a kínzó kánikulában is. Elég, ha a középkorban épült, de még ma is álló templomok, dómok, vagy erődök kánikulában is mindig hűs levegőjére gondolunk.
Ahogy az építészet fejlődött, egyre nagyobb hőhatásnak lettek kitéve az építmények, egyrészt a vékonyabb falak, másrészt az egyre nagyobb ablakok miatt. Szükségessé váltak a nagyobb hőhatást semlegesítő vagy kiküszöbölő épületgépészeti eljárások. A technika azonban csak a huszadik század elejére jutott oda, hogy lehetővé váljon a megfelelő megoldás.
Az első klímaberendezés a 1902-es New York-i hőség és a népszerű Judge című színes, szatirikus hetilap türelmetlen olvasóinak összjátéka folytán vált valósággá. Az említett orgánum ugyanis a nyár folyamán egyre rosszabb minőségben jutott el az igényes és nyájas olvasókhoz, akik panaszaikkal meg is találták a kiadócéget.
Ezt a megfigyelést alkalmazta az ominózus brooklyni nyomdában és ennek alapján alkotta meg a levegő nedvességének TX-diagrammját (felfedezését 1912-ben publikálta), mely alapján építik a klímaberendezé-seket még ma is. A korai időkben nemcsak nyomdák, de az akkoriban hőskorukat élő mozik is szívesen áldoztak klímaberendezésekre.
Persze mint oly sok minden másban, a klímatechniká-ban is más úton haladt a kontinentális Európa, mint az angolszász világ. Az európai modellt a drezdai egyete-men az (előző) századfordulón működő professzor, Richard Molliere alkotta meg. Emberünk nemcsak a nagy színműíró névrokona volt, de ő alkotta meg nedves levegő állapotának HX-diagrammját is 1923-ban, melyet szintén a mai napig alkalmaznak Európában, így Magyarországon is.
Hazánkban tudományos szinten 1950 óta foglalkoznak klimatechnológiával, méghozzá a Műegyetemen Macskásy professzor által 1950-ben alakított Épületgépészeti Tanszéken, ahol a mai napig is hangsúlyos a terület.A tanszék oktató- és kutatómunkájának eredménye a hatvanas évek óta a hazai nyomda- és textiliparban kamatozik, de tévéstúdiókban is használtak már a korai időkben is klímaberendezéseket. Az első hazai tervezésű és gyártású klímaberendezés a szintén az említett tanszéken működő Fónyad Tibornak, a Kipterv mérnökének nevéhez fűződik, és szintén a hatvanas évek terméke.
A rendszerváltás után persze kibővült a klímatechnológia alkalmazása hazánkban is, jó húsz-harmincéves lemaradással követve a nyugati világot. Ekkor váltak klimatizálttá a mozik, az éttermek, és az idő előrehaladtával egyre több magánlakásban tűntek föl klímaberendezések, hogy a napjainkban gyártott személygépkocsik többségéről ne is beszéljünk.
Egészséges klimatizálás
Akik már jó ideje élvezik a klímakészülékek kánikulát enyhítő hatásait, azok jól tudják, hogy az egészséges működés érdekében időnként szükséges a készülékek karbantartását elvégeztetni.
Mivel működés közben a hőcserélőn átáramló levegő óhatatlanul szennyeződéseket hoz magával, nagyon fontos, hogy legalább szezon előtt egyszer átvizsgáltassuk, megtisztíttassuk a készülékeket szakemberrel. A klímaberendezés beltéri egységében található szűrők ugyan felfogják a por nagy részét, és más, légúti megbetegedést okozó szennyeződést, ám mégis időnként tisztítani kell a szűrőket. A túl szennyezet szűrők terhelik a berendezést, ezáltal akár többet is fogyaszthat, illetve csökkenhet az élettartama. A karbantartás során tisztítani kell a hőcserélő hűtőbordáit is, méghozzá fertőtlenítéssel. Nem szabad elhanyagolni a kondenzvíz tálcát sem, hiszen ebben elszaporodhatnak a baktériumok, gombák, ennek fertőtlenítése speciális vegyszerrel történik.
Minthogy a klímaberendezéshez tartozik egy kültéri egység is, ezt sem szabad karbantartás nélkül beüzemelni, hiszen a bordázott csövön keresztül, a rajta átáramló nagy mennyiségű levegővel együtt rengeteg por is átjut. Ha koszos a kültéri egység, nem tud megfelelően hűteni, ami a kompresszor nagyobb terheléséhez vezet, nagyobb lesz az energiafogyasztás és kisebb a készülék élettartama.
Ám a karbantartás nem csupán takarításból áll, hanem a rendszer helyes működésének ellenőrzéséből is. A karbantartást végző szakember meggyőződik arról, hogy a készülék megfelel-e a környezetvédelmi előírásoknak, valamint hogy megfelelő tömörségű, és szivárgásmentes-e.
Érdemes már tavasszal elvégeztetni a karbantartást, de legkésőbb az első üzemelés előtt, de ilyenkor számolni kell a karbantartók túlterheltségével. Ha a készülék alkalmas fűtésre is, akkor természetesen ősszel is el kell végeztetni a vizsgálatot.
A karbantartás szükségességének komoly egészségügyi okai is vannak. Több mint harminc éve fedeztek fel egy új baktériumot, amely a tüdőgyulladáshoz hasonlatos tüneteket produkáló betegséget okoz, és legtöbbször a nem megfelelően karbantartott klímaberendezések és csaptelepek nyújtanak búvóhelyet számára.
Elsősorban az idős emberekre, a cigarettázókra, a tüdőbetegségekben szenvedőkre, és a legyengült immunrendszerűekre jelent fokozott veszélyt a baktérium, amely kétnapos lappangási idő után magas lázzal, izomfájdalmakkal, száraz köhögéssel, nehéz légzéssel, hasmenéssel, és tudatzavarral járó betegséget okozhat.
A baktériumok a beporlasztott vízben tenyésznek, megfertőzve a levegőt is. Az apró, fertőzött vízcseppeket belélegezve juthat a szervezetbe a legionella baktérium. A fertőzés emberről emberre nem terjed, s mint azt a kutatások kimutatták, a pangó, 40 Celsius fok körüli vízben szaporodnak a legintenzívebben. Ezért a víz fertőződésének megakadályozása miatt a beporlasztott vizet vagy fel kell forralni, vagy porlasztás helyett a levegő nedvesítésére gőzt kell alkalmazni. A ma kapható korszerű légtechnikai berendezések többsége már gőzös nedvesítővel rendelkezik, illetve a melegvíz tárolókat már eleve úgy tervezik, hogy pangó, lehűlő zónák ne alakuljanak ki, de ezen túlmenően a szabályzó automatika időnként felfűti a vizet magas hőmérsékletre, vagyis fertőtleníti azt.
Egy másik, sokak számára súlyos tüneteket okozó ellenség az allergia, melyet csak fokozhat a klímaberendezés levegőt áramoltató hatása. Éppen ezért célszerű plazmaszűrővel ellátni a készülékeket, hogy a különböző vegyi szennyeződések, a cigarettafüst, a spórák, az atkák, a pollenek, és egyéb allergének ne irritálják az arra érzékenyeket. Ezek a szűrők a szennyeződéseket ártalmatlan komponensekre, oxigénre, nitrogénre, vízre, széndioxidra bontják, amelyek már ebben a szagtalan állapotban jutnak a helyiségekbe. Hivatalos vizsgálatok kimutatták, hogy egy ilyen plazmaszűrő használata után egy tizenöt köbméteres szobában az irritációt okozó részecskék száma egy óra alatt felére csökken.
Környezetbarát klíma
Itt az igazi kánikula, amikor is a klímaberendezések iránti kereslet hirtelen megsokszorozódik. Nemsokára feltűnnek a híradókban a megemelkedett áramfogyasztásról szóló tudósítások is. Riasztó az adat, hogy hazánk energiafogyasztásának tíz százalékáért a klímák felelősek. Érdemes okos és környezetbarát berendezést választani, nem csak a pénztárcánkra, de a jövő generációkra is gondolva.
A nyári hőséget legjobb lenne hűs pincékben, finom bor mellett kellemes társaságban, esetleg tó-, tenger-, óceán-, legrosszabb esetben medenceparton eltölteni. A városi környezetben elviselhetetlen tud lenni a forróság, az épületek és az aszfalt ontják magukból a meleget, muszáj a hűtésről gondoskodni. Ennek legegyszerűbb és leggyorsabb módja egy klíma beüzemelése.
A hagyományos klímaberendezések vagy hűtenek vagy nem hűtenek, középút nincs, mivel nem képesek a teljesítményük növelésére vagy csökkentésére, hanem folyamatosan ki- és bekapcsolják a meghatározott sebességen és teljesítménnyel működő kompresszort. Ezeknek a berendezéseknek a teljesítménye nem szabályozható, a készülékeket a szakma néha „fix” kompresszoros modellként is emlegeti.
Az úgynevezett inverteres klímák viszont intelligensen és energiatakarékosan működnek, azaz a teljesítményük az adott hűtendő helyiség pillanatnyi hőszükséglete alapján meghatározott, és szabályozott, nem kapcsolnak ki és nem is kapcsolnak be igazán. Az inverteres teljesítmény-vezérlés folyamatos szabályozást tesz lehetővé, így a klíma, működésének minden pillanatában, éppen akkora teljesítménnyel üzemel, amekkorát a körülmények és a távirányító tulajdonosa megkívánnak. Az inverter szabályozza a kompresszor ideális sebességét, ha például a hőmérsékletváltozás csekély, akkor alacsonyabb teljesítményre állítja annak működését. Ez a mechanizmus sokkal stabilabb hőfokot biztosít, hiszen gyorsabban reagál és ezáltal megbízhatóbban tartja a kívánt hőmérsékletet, és így az nem ingadozik folyton. Míg a hagyományos klímák, ha érzékelik a pár fokos hőmérsékletnövekedést, sajnos már eleve késve kapcsolnak be és maximális teljesítményükkel elkezdik fújni a hideget, még akkor is, ha a helyiség hőigénye alapján például a fele vagy harmada is elég lenne a teljesítményüknek.
Az inverteres modellek magasabb energiaosztályba („A”, vagy „A+”, azaz a legkisebb energia igényűek) tartoznak, így akár harminc százalékkal olcsóbban működnek és szabályozott teljesítményüknek köszönhetően hamarabb is hűtik le a helyiséget, jobb hőérzetet és egészségesebb környezetet biztosítanak. Összességében akár harminc százalékos üzemköltség-megtakarítás is elérhető velük, így hamar behozzák a (még) valamivel drágább árukat.
Az áramfogyasztás szempontjából is praktikusabb egy inverteres klíma. A hagyományos típusok indításkor teljes fordulatra ugranak, ezért sok helyen nem lehet felszerelni őket, mivel a hálózat nem bírja el ezeket a hirtelen áramcsúcsokat. Az inverteres klímának nincs szüksége ilyen erős indításra, minimális teljesítményen képes beindulni és csak később pörög fel. Sőt, később sem dolgozik hosszú ideig teljes fordulatszámon, általában csak maximum félgőzzel, mivel így sokkal jobb hatásfokot képes elérni, következésképp olcsóbb és természetesen környezetbarátabb a működése.
Az sem mellékes előny, hogy sokkal kisebb zajt csap az inverteres berendezés, hiszen a kültéri egység ritkán teljesít száz százalékot vagy afelett, így akár éjszaka is működtethető. A fix kompresszoros készülékeket fűtési teljesítményében is fölülmúlja, ugyanis jellemzően mínusz 10-20°C-ig használható, azaz a téli fűtési, vagy a tavaszi és őszi fűtést megelőző, de már hűvösebb időszakban is besegíthetnek.
Az inverteres klímák is a hőszivattyúk elvén működnek, ezért képesek nem csak hűteni, de fűteni is. A hőszivattyúk esetében a hűtőkör kondenzátora van a helyiségben, az elpárologtató kint a szabadban. Ezeket a berendezéseket a környezetvédő szervezetek is ajánlják, mivel lényegében nem termelik a hőt, csak szállítják, azaz például hűtés esetén a beltérben elvont hőt juttatják ki a kültéri egységhez és az a szállított hőt a szabad levegőben adja le. Ezen az elven működve képesek hűteni és fűteni is. A szén-dioxid- és károsanyag-kibocsátásuk is minimális a fosszilis energiahordozókból nyert hőenergiához képest. Speciális típusaik az úgynevezett multi hőszivattyús klímaberendezések, melyek egy kültéri és több (kettő-öt) beltéri egységgel rendelkeznek.
Manapság a klímaváltozás a nyilvánosság és a közbeszéd egyik leggyakrabban visszatérő frázisává lett. Azért, hogy ne csak üres szlogen legyen, érdemes a klímákon is változtatni. Így talán a jövő nemzedékeknek is marad energiája, hogy egy-egy forró nyári napon működtessen egy kellemes hőmérsékletet biztosító berendezést.
Miért fontos a légkondícionálás?
A légkondicionálásnak fontos szerepe van abban, hogy megteremtsük a kényelmes környezetet, melyben a legjobban érezzük magunkat: a megfelelő hőmérsékletet és kellemes páratartalmat. A modern légkondicionáló berendezések tiszta, egészséges és friss levegőt fújnak, párátlanítják a levegőt és meggátolják a falak penészesedését. Ráadásul mindezt huzat nélkül és zajtalanul.
A légkondicionálással sokkal jobban, energikusabban, frissebbnek érezhetjük magunkat, ennek pedig számos előnye van, hiszen aki jobban érzi magát, az kreatívabb és hatékonyabb lesz. Az alkalmazott egyéni teljesítménye és közvetlen környezetének hőmérséklete között szoros összefüggést találunk. A túl meleg, túl hideg, vagy túl nedves levegő természetesen nem a jobb munka és a nagyobb hatékonyság záloga, hanem ezeket jelentősen, sőt mérhetően csökkentő tényező.
