Mennyit fogyaszt a klíma?
Túl sok a klíma, nyáron áramkrízis várható. A magyar erőműrendszer nem tud lépést tartani a klímaberendezések rohamos térnyerésével. Riogató szalagcímek a kánikulai napokon megjelent napilapok oldalairól, de vajon tényleg ennyire kritikus a helyzet? Hogyan használjuk okosan a klímaberendezést?
Az ország áramigénye egy meleg nyári napon mintegy 5700 megawatt , és csak a klímaberendezések miatt évente 60 MW-tal, egy nagyközség fogyasztásával nőnek az igények – írja a Népszabadság egy nemrégiben megjelent cikkében. Az összeállításból az is kiderül, hogy júniusban volt olyan nap, amikor az hazai villamosenergia-rendszer terhelése elérte a hatezer megawattot, ami megközelíti a 6450 megawattos téli rekordot. Tavaly ugyanebben az időszakban, amikor az átlagos hőmérséklet közel tíz Celsius fokkal volt kevesebb, 5500 megawatt körül alakult a rendszer terhelése.
Jól jellemzi a fennálló helyzetet, hogy a KSH adatai szerint a légtechnikai szektor tavalyi éves forgalma meghaladta a 80 milliárd forintot, tehát ma már az áramszolgáltatónak számolnia kell az új építésű iroda- és lakóházak alapfelszereltségnek számító klíma- és légtechnikájával, vagy a hatalmas kapacitást igénylő hipermarketek szellőzőrendszerével. De ne feledkezzünk meg a gombamód szaporodó lakossági készülékről sem, vagyis arról a több tízezer új fogyasztóról, amelyek nyaranta kapcsolódnak be a hálózatba.
Európa-szerte közel kétszázmillióra tehető azoknak a háztartási készülékeknek a száma, amelyek tíz évnél idősebbek. Ha ugyanezeket a legújabb technológiákra cserélnék, 44 TWh energiát takarítanánk meg. Magyarországon a régi háztartási gépek aránya az egyik legmagasabb a huszonöt tagállam közül, 35-40 százalék. Talán ez indokolja, hogy a hazai fogyasztók többsége nem tudja, gépe milyen fogyasztási osztályba tartozik.
Míg egy hagyományos, split készülék D, vagy E energiaosztályba sorolható (még a legjobb márkák is csak C osztályúak), addig az invertes klíma A és B osztályú, vagyis kategóriájában a leginkább energiatakarékos készülék. Működését tekintve az invertes egység a szoba előre beállított hőmérsékletéhez igazodik, és a hűtéshez vagy fűtéshez szükséges teljesítmény alapján fokozatosan emeli a teljesítményt. A hagyományos készülék ezzel szemben inkább hasonlít egy lámpa fel- vagy lekapcsolásához, amikor az egység bekapcsol, teljes erővel működik a készülék.
Egy hagyományos split klíma esetében, ha a maximális hűtési teljesítmény 50 százalékára van szükség, akkor egy üzemórán belül harminc percet megy száz százalékon, illetve harminc percet áll a kompresszor, míg az invertes berendezés ilyenkor hatvan percet megy 50 százalékos teljesítménnyel, ugyanis ekkor a készülék hatásfoka sokkal jobb, mint 100 százaléknál. készülék a tényleges hűtési igényekhez igazítva tudja szabályozni a kompresszor fordulatszámát. Vagyis, amikor a helyiség hőmérséklete eléri a kívánt értéket, a készülék alacsony fordulatszámon járatja a kompresszort. Ezzel mintegy 44 százalék energia takarítható meg a hagyományos megoldáshoz képest.
Fontos tudni, hogy a klíma hatásfokát, más néven jóságát az úgynevezett COP szám mutatja. Ez az egyszerű hányados azt jelzi, hogy egy egység elektromos áram segítségével hány egység hűtési teljesítményt kapunk. Minél nagyobb ez a szám, annál jobb a készülék hatásfoka. Egy átlagos készülék jól méretezett viszonyok között 2-3 közötti COP értékkel üzemel, egy magasabb minőségű berendezés elérheti a 4,4 COP értéket is.
Egy másik megközelítés szerint, egy 90 ezer forint körüli, felső kategóriás split készülék 650 W/h fogyasztással üzemel, míg egy ennél olcsóbb készülék akár 100-150 W/h-val is többet fogyaszthat - tudtuk meg Kertész Gábortól, a Szanyo Kft. munkatársától.
Ám sokan azzal sincsenek tisztában, hogyan csökkenthető az energiafogyasztás, vagy fordítva nézve, mitől nő a fogyasztás. Gyakran a rosszul tervezett, elméretezett klímarendszer felelős a magas villanyszámláért. Mivel a klíma fogyasztása függ a működés helyszínének térfogatától, a falak, az ablakok nagyságától, ezért érdemes mindenképpen ezeknek megfelelő teljesítményű készüléket választani. Továbbá figyelembe kell venni az üvegezett szerkezetek tájolását is.
Többet fogyaszt a készülék, ha gyakran üzemeltetés közben gyakran nyitogatják az ajtót, nyitva felejtik az ablakot, ha nagy üvegfelületen erősen süt be a nap, nem megfelelő az épület hőszigetelése, vagy, ha a kinti és a benti hőmérséklet között túl nagy a különbség. Egy nyugati vagy déli fekvésű, hatalmas üvegablakokkal határolt szoba túlmelegedése ellen lehet úgy is védekezni, hogy növeljük a klímaberendezés teljesítményét, de ennél sokkal gazdaságosabb, ha a klíma mellett gondoskodunk az üvegfelület árnyékolásáról.
Energetikailag figyelembe kell venni az adott helyiségben tartózkodó emberek hőtermelését is, ami általában száz watt körül van. A nagyobb létszám tehát befolyásolhatja a szükséges hűtőteljesítményt.
Nemzetközi és hazai zöld szervezetek egyaránt igyekeznek jó tanácsokkal ellátni a klímázókat a Föld megóvása érdekében. Õk azt javasolják, válasszunk olyan modellt, amely energiatakarékos, és nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, tehát nem frenollal üzemel. Csak a déli melegedés környékén kapcsoljuk be a légkondicionálót, éjszakára pedig ha tehetjük hagyjuk nyitva az ablakot, hogy a helyiség lehűlhessen az éjjeli levegővel. Mielőtt a klímakészülék távirányítójáért nyúlnánk, próbáljunk meg kereszthuzatot csinálni, ez ugyan nem csökkenti a hőmérsékletet, de jelentősen befolyásolja a hőérzetünket.
Egy lakásban, de még inkább egy irodában rengeteg észrevétlen hőforrás ontja magából a meleget. Minden bekapcsolt számítógép, nyomtató, fénymásoló hőt ad le, amivel a klímaberendezésnek kell megbirkóznia. Ezért figyeljünk arra, hogy csak akkor kapcsoljuk be a gépeket, amikor szükség van rájuk, ezzel máris duplán lehet spórolni. Ha a konyhában megy a sütő, ne használjuk a légkondit.
Már a karbantartással és tisztítással is sokat lehet megtakarítani, hiszen a koszos filter rontja a gép hatékonyságát, ezért fontos, hogy a készüléket évente kétszer szakértő ellenőrizze.