Weboldalunk cookie-kat használ, melyek segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában.. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ>>

Értem
Termékek Menü

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

... azaz, amire érdemes odafigyelni

Hogyan ismerjük fel a gyanús importőröket?

Évente több olyan új márka jelenik meg az országban, ami rövid időn belül importőrt vált, vagy kivonul az országból. Importőreik nem gyári képviseletek, így szakember háttér nem kerül a termék mögé. Ezek a beszállítók - általában Kínában - a legalacsonyabb árszintű gyártótól vásárolnak és a legolcsóbb kereskedelmi láncokon, hipermarketeken keresztül értékesítik termékeiket. Ha a következő évben más gyártónál találnak olcsóbb terméket, akkor azzal a termékkel fognak jelentkezni ugyan annál a kereskedelmi láncnál. Sajnos ezen a kereskedelmi útvonalon találkoznak a legalacsonyabb műszaki színvonalú termékek, a legképzetlenebb és legkevésbé felszerszámozott szerelők, a legszegényebb vásárlóerőt jelentő réteggel.

Milyen hibák fordulhatnak elő szakszerűtlen beszerelés és szállítás esetén?

Ha például a klímaberendezést nem savval tisztított, úgynevezett KS minőségű rézcsővel szerelik, akkor egy-két éven belül tönkre megy. De hasonlóan rövid élettartamra számíthatunk olyan berendezésnél, amelynek csővezeték rendszere nem kerül megfelelő idejű és nagyságú vákuum alá. Már a szakszerűtlen szállítás is a berendezés súlyos rongálódásához vezethet, s ha ráadásul a berendezést nem a terheléshez mérten választják ki, akkor várható élettartama jelentős mértékben csökken. Hamar tönkre megy az a berendezés is, amelyiket a felszerelés után nem tartanak megfelelő időszakonként karban. Ha a berendezésből elszökik a gáz, vagy nem a megfelelő mennyiségű gáztöltettel látták el, az azonnali meghibásodáshoz vezet.

Miről ismerhető fel a szakszerelő?

Képesítéséről és szerszámairól. Az utóbbi árul el legtöbbet, mert annak a szerelőnek, akinek vákuumszivattyúja és gázlefejtő készüléke, valamint gáznyomás-mérői is vannak az már legalább egymillió forintot költött szerszámra, és így biztos, hogy nem alkalmi klímaszerelő. Csak ezekkel a szerszámokkal szerelhető szakszerűen a klímaberendezések vezetéke és csak a felsorolt szerszámokkal szerelt rendszer nem fog évek alatt lassan, de biztosan elsavasodni a csővezetékben maradt pára miatt.

Hűtenek-e a szakszerűtlenül beszerelt gépek?

Sajnos igen, a szakszerűtlenül beszerelt berendezések is elindulnak és hűtenek. Gyakran az úgynevezett elsavasodás néhány évig is eltart, ez a rendszerben maradt szennyeződéstől, a túl-, vagy alultöltött hűtőközeg mennyiségétől függ. Egy biztos, a kedvezőtlen folyamatok megindulnak, és előbb vagy utóbb könyörtelenül tönkreteszik a készüléket.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni, a berendezés kiválasztásánál?

A hűtésre kiválasztott helyiség légköbméterének ismerete még nem elég ahhoz, hogy eldöntsük, milyen fajta és mekkora teljesítményű berendezés szükséges. Fontosabb szempont a szoba alapterülete, tájolása, az átmelegedő ablakfelületek nagysága, és az hogy általában hányan tartózkodnak a helyiségben, s milyen hőtermelő berendezések működnek ott. A rosszul megválasztott készülék nem biztosítja az elvárt hőfokot, ami a berendezés folyamatos túlterhelését fogja kiváltani, ezáltal csökken az élettartama, viszont nő a villanyszámla.

Hogyan ne hűtsük a tetőtereket?

A kánikulai hőség leginkább talán a tetőterekben élők szervezetét teszi próbára, ha az épületek nincsenek kellően védve a napsugárzástól. A tetőterek klimatizálására is sokféle megoldás létezik, ám tervezői tudás vagy tapasztalat hiányában a méregdrága, de rosszul kiválasztott és elhelyezett klímaberendezések több százezer forintos kárt jelenthetnek, s nem utolsó sorban hosszan tartó, makacs megfázást. A jól megtervezett rendszer úgy hűt, hogy észre sem vesszük, és nem is halljuk, egyszerűen csak fokozódik a komfortérzet. Gyakran hibás elgondolás, hogy a tetőteret egyetlen nagyobb teljesítményű klímaberendezéssel próbálják lehűteni, azonban a hideg csak a zárt tereket kezdi lehűteni, tehát a nyitva hagyott ajtó nem megoldás. Ha a lépcső nincs ajtóval lezárva, a hideg nagyobb fajsúlyánál fogva képes a legalsó szintig, adott esetben a pincéig „lefolyni”, így a berendezéstől két méterre lévő szobában nem lesz érezhető a hűtés, viszont az alsóbb helyiségekben sem, mert a hideg lefelé történő utazása során felmelegszik. Ha a teret érő külső hőterhelés nagyobb, mint a klíma teljesítménye, akkor csak a felmelegedés gyorsaságát tudjuk fékezni, hidegebb nem lesz a helyiségben. S mivel nem érezni a hideget, ezért a felhasználó a legnagyobb ventilátorfokozatra állítja a berendezést, ami még így sem hűti le a lakás, de erős huzatot csinál, s komoly egészségkárosító hatása lesz.

Hogyan hűtsük a tetőtereket?

A megoldás tehát több készülékkel képzelhető el, s a hűtendő térhez kell méretezni a berendezéseket, ha lehet kis vagy közepes ventilátor-fordulatszám mellett, így azok huzatmentesen érezhető hűtést fognak produkálni. A klímaberendezést pontos helyét úgy kell kiválasztani, hogy oda fújja a levegőt, ahol huzamosan senki nem tartózkodik (ülőgarnitúra, ágy, étkezőasztal közelébe tehát nem ajánlott). Azonban fontos tudni, hogy ez a rendszer sem tökéletes. Főképp tetőtéri elrendezések esetén előfordulhat, hogy ha a szobák ajtajait becsukják, akkor a közös terek, mint a lépcsők, előszobák, közlekedők felmelegednek, és amint a hűtött és nem hűtött helyiségek között három-négy fok különbség érezhető, az komoly komfortérzet csökkenést okozhat.

Hogyan hűt és milyen terekben, helyiségekban használható az ablakklíma?

Egyszerű és kompakt megoldást kínál a kevésbé elterjedt ablakklíma, pedig a készülék telepítése és karbantartása nem igényel sok munkát. Bárhova be lehet építeni a készüléket, de a légáramlás szempontjából az ablak felső harmada az ideális, ám figyelembe kell venni a kezelhetőséget, illetve azt, hogy a készülék megfelelő rezségésszigetelt alapon legyen. A berendezés belső ventilátorra egy levegőszűrőn keresztül szívja be a levegőt, át egy elpárologtató hőcserélőn, majd visszavezeti a kifúvórácson keresztül a helyiségbe. A ventilátor általában több fokozatú, és a levegőszűrő is kapható pollenszűrős változatban. Tekintettel arra, hogy felépítése egyszerű, a berendezés csak bizonyos határokon belül használható, illetve csak behatárolt igényeket képes kielégíteni. Egy helyiségben 20-26 fokot képes tartani, nagyságának kiválasztása függ a helyiség fizikai méreteitől, a falak, ablakok méretétől, anyagától, a bent tartózkodó személyek számától. Az ablakklíma energetikai hatásfoka – vagyis a kinyert hűtőenergia/bevitt elektromos energia – a hűtőrendszerek között a legalacsonyabb, ezért az üzemeltetési költsége viszonylagosan magad, a beruházási költség viszont alacsony. Ezek a berendezések meglehetősen zajosak, ezért igazán csak irodák klimatizálásra alkalmasak.

Mik a mobilklíma előnyei és hátrányai?

Nem sokkal csendesebbek a mobil klímák sem, amilyeneket pedig előszeretettel vesznek lakások, hálószobák hűtésére. Előnyüket a nevük is mutatja, hogy tudniillik nem kell beépíteni őket, egyik helyről a másikra hordozhatóak, bár a mobil klímák csövét is ki kell vezetni a szabadba, de ez nem jelent számottevő költséget. Teljesítményükhöz viszonyítva ezek a legdrágább készülékek.

Mit kell tudni a vízpárologtatós hűtőkről?

Említést érdemelnek még a vízpárologtatós (adiabatikus) hűtők. A hőelvonást itt a víz folyamatos párologtatásával, illetve a párolgási hő elvonásával érik el, nincs más hűtőközeg és kompresszor sem. Ezek a berendezések hatékonyan növelik a levegő páratartalmát, tisztítják a levegőt, és csendesek, de a hűtő teljesítményük nem mérhető össze a klímaberendezésekkel. Szerelést nem igényelnek, egyszerűen csak le kell állítani a szobában, feltölteni vízzel és bekapcsolni.

Hogyan választhatjuk ki megfontoltan a klímaberendezést?

Még a legolcsóbb megoldást választva is komoly beruházás elé nézünk, így akkor van esély jól dönteni, ha nem pánikszerűen rontunk be az első hipermarketbe, hanem komoly szakmai tapasztalattal rendelkező cégtől kérünk tanácsot.

Ki a klímatechnikai szakszerelő?

Aki a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (a továbbiakbasn HKVSZ) által kiadott Zöldkártyát megszerzi, azaz az ehhez szükséges szakképezést elvégzi.

Milyen munkához kell a "zöld kártya"?

Csak "zöldkártya" igazolással végezhető a hűtő- és klímaberendezéseken - beleértve a háztartási hűtőbútoroktól a hűtőházakig, technológiai hűtőberendezésekig, autóklímáig mindent, ami hűt - bármely olyan munkafázis, ami hűtőközeg-vesztést eredményezhet, például: új berendezés szerelésénél: nyomáspróba, vákuumozás, feltöltés, utántöltés, szivárgásvizsgálat, leszívatás, lefejtés, stb.; üzemelő berendezés javításánál: szivárgásvizsgálat, szivárgás javítása, után-töltés, olajtöltés, leszívatás, lefejtés, szétbontás, alkotóelemek cseréje, stb.; leselejtezett berendezésnél: lefejtés, szétbontás

Mi az "arcképes zöldkártya"?

A 94/2003 (VII.2.) Kormányrendeletben előírt új, fényképes zöld kártya új tananyagból tett (új) vizsga igazolása. A tananyag változtatását és az új vizsgát az ózonkímélő hűtőközegek/hűtőgépolajok területén bekövetkezett műszaki fejlődés, az új közegekkel kapcsolatos új gyártmányok és új technikai megoldások nagy száma és fontossága tette szükségessé.

Mindenki ugyanolyan "arcképes zöldkártya" igazolást kap?

Nem, az igazolás az illető szakképzettségétől függ. (Háztartási gépszerelő, ipari- és kereskedelmi hűtőgépszerelő, járműklíma-szerelő szakmunkások szakterületükön végzett szerelésre jogosító igazolást kapnak. Van ezenkívül egy semmiféle szerelési munkára sem jogosító hűtőközeg kezelői igazolás is.)

Ki szerelhet hűtőgépet?

Mindenki, akinek valamilyen hűtőgépszerelő szakképzettsége és érvényes, fényképes "zöld kártya" igazolása van.

Más nem szerelhet hűtőgépet?

Hűtőbútoron, hűtőberendezésen olyan munkát, ami nem járhat hűtőközegnek a légkörbe kerülésével, végezhet más, azon az illető területen szakképzett személy is. (Pl. elektromos szerelés, csőhálózat kiépítése, festés, stb.)

Ki szerelhet klímát?

Klímaberendezés minden más részét (fűtő hőcserélő, ventilátor, légcsatorna, szűrő, automatika, csővezetékek kiépítése, stb.) szerelheti arra érvényes szakképzettséggel rendelkező szakmunkás, vagy vállalata által avval megbízott személy. Klímaberendezés, klíma-készülék hűtőgépének hűtő-körfolyamatához csak hűtőgépszerelő szakképzettségű és érvényes, fényképes "zöldkártya" igazolással rendelkező szerelő nyúlhat.

Ki szerelhet split klímát?

A split klímának nevezett berendezés egy nagyon egyszerű komfortcélú léghűtő-berendezés. Hűtőkörfolyamatát csak háztartási gépszerelő, vagy hűtőgépszerelő szakképzettségű, "zöld kártya" igazolással rendelkező szakmunkás szerelheti.

Csak OKJ végzettségű személy lehet hűtőgépszerelő?

A szakképzési törvény (1993. évi LXXVI. törvény) szerint a korábbi hasonló szakképesítések is elfogadhatók. A HKVSZ nyilvántartja ezeket a korábbi, azonos hatályú szakképesítéseket egészen 1952-ig visszamenően. A "zöld kártya" kiadásához a szakképzettséget az eredeti okmánnyal kell igazolni.

Miért kell a kártyához még szakképzettséget is igazolni?

Azért, mert a hűtőtechnika különböző szakterületein a hűtőközeg teljesen eltérő berendezésekben fejti ki hűtőhatását. (Hasonlítson össze pl. egy háztartási fagyasztót és egy központi klímaberendezést) Csak az tudja az illető szakterületen a környezetkímélő eljárásokat, megoldásokat használni, aki az illető területen szakképzett.

Mi lesz azokkal, akiknek nincs hűtőgépszerelő szakképzettségük?

A nem szakképzettek alvállalkozóként vagy alkalmazottként végezhetnek minden olyan munkát, ami nincs kapcsolatban a hűtőközeggel: alkotóelemek felszerelése, gépház szerelése, csővezeték építése, stb. "Zöld tanfolyam" sikeres elvégzése esetén a szakképzetlenek szerelési munkára nem jogosító arcképes zöld kártyát kapnak, evvel végezhető pl. raktározási, palacktöltési tevékenység.

Hol folyik hűtőtechnikai szakképzés?

A HKVSZ naprakész információt tud adni azokról az iskolákról, ahol hűtőtechnikai szakképzés lehetséges. (Az országban 10 szakközépiskola kész szakképzésre. Osztályok indítása a fizetőképes kereslettől függ.)

Meddig érvényes a zöld kártya?

A fényképes zöld kártya érvényességi ideje öt év, majdani esetleges megújításáról, vagy automatikus meghosszabbításáról annak idején a műszaki fejlődés és az érvényes törvényi előírások változása alapján tesz javaslatot a HKVSZ.

Ki ellenőrzi, van-e a szerelőnek kártyája?

A munkahelyen azok ellenőrizhetik a "zöld kártya" meglétét, akiknek arra joguk van: elsősorban a rendelő, ezenkívül a katasztrófavédelmi illetékesektől a munka-ügyi ellenőrzést végzőkig sok - és állandóan növekvő számú - hivatalnoknak van erre joga. Intézkedést a zöld kártyával kapcsolatban csak az ÁNTSZ és a Környezetvédelmi Felügyelőség hivatalnokai foganatosíthatnak - hiszen csak ők illetékesek rá. A többi ellenőrző szerv csak (fel)jelentést írhat fentieknek és a KöM-nek esetleges kifogásairól.

Annak is vizsgázni kell akinek már van "zöld" kártyája?

Igen. Meg kell tanulni az új közegekkel, olajokkal, szűrőkkel, kapcsolásokkal és a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos ismereteket, a szivárgásmentes szerelés fogásait, és nem utolsósorban a környezetvédelmi szabályozás új követelményeit. De nemcsak tanulni, hanem tudni is kell ezeket, sikeresen le kell vizsgázni belőlük - és a legfontosabb: használni is kell a tanultakat.

Mikor lehet megszerezni a fényképes "zöld kártyát" ?

A tanfolyamra és a vizsgára folyamatosan lehet jelentkezni a Hóbagoly Szakiskolában és a többi, HKVSZ által kijelölt intézménynél.

Elég-e egy cégnél egy "zöld kártya"?

Hűtőközegvesztéssel járó munkát - azaz bármit, ami a hűtőkörfolyamat megnyitásával jár - minden munkahelyen csak olyan személy végezhet, akinek van "zöld kártya" igazolványa. Több munkahelyhez több "zöld kártyás" kell.